Magyar rovásírás leletek 2

Bot és ostor

Lépten-nyomon szereplő felségjelvény a bot és az ostor. Eredetileg mindkettőt az északi király használta, de az egyesítés után a déli királynak is ez lett a jogara.

A bot, a rajta lévő –hon- jelentésű rajzokkal a Nílus torkolatvidékének, a deltának nevét írta: ~Bothon.~ Az egyiptológusok a cifrázás nélküli botnak ~égi~ (HEQ) jelentést tulajdonítanak.

 Az ostor viszont az összecsengés alapján ezt írja: Est ura. Cifrázva: Esthon ura, vagyis a delta alatt elterülő Nílus-völgy ura.  

Katt a képhez.

kép

(Tutanhamon = Tudónk-a-mén)

Bothon és Esthon jelvényei= Bot és Ostor

 Újabb európai kapcsolat: Attila az Isten "ostora" volt és egyúttal az Est ura címet viselte, madara is ASTUR: Estur volt és monogramjában is ez a cím szerepelt.

A jelvény használatára jó példa Tutenkamén tituláréja (Neubert Otto: The valley of the kings. London, 1957. 201.old.).

 A jobboldali kartus szövege: A MIN-eN T-U-T-ONK HEQ-Tá-S-RA; 'a bot és ostor: Po-T-AN.ok éS ES-T-AN.ók URA.

 A baloldali kartus: RA KHEPE 3 NEP URA, együtt: ~A Mindentudónak Égi Társa, Bothonnak és Esthonnak Ura, Ra Képe, Három Nép Ura.

Az egyiptomi magyar királyok további fontos jelvénye a királyi korona.

 Eredetileg az északi és a déli királynak külön koronája volt. A déli viselte a fehér színű hegyes koronát s alakjának megfelelően HETY, HEDJED: ~Hegyes~ néven lett ismertté. Talán a fehér szín sem volt ok nélkül, mert a FAHARU, FAARU összecsengett a ~főúr~ (fáraó) címmel és jelezte, hogy a déli király a rangosabb.

Az északi 'király koronája vörös színű volt és URERET meg TASAR, TASER koronának nevezték, alakját rajzban a hieroglifikus N hang illetve a vele írt szó jeléül használták. E mozzanatok mindegyike a hun királyra utal. A vörös szín régies alakban VARAS = VÖRÖS, megmondta, hogy a Deltában ó az ~Úrős~, az URERET ezt megismételte eredeti úr~ értelemben, a Tasar pedig ~társúr- címét mondotta, az N viszont UN (Hun) alakban hangzósítva népi mivoltára utalt.

 Amikor eztán a hun és magyar elem már kellően egybeforrt és a régi különállás emléke elhomályosult, az új helyzetnek megfelelően a két koronát egybeszerkesztették. Előre került a déli magyarok hegyes koronája, mögötte szerepelt második rangsorban az északiak vörös koronája. A kettős korona neve SZEKHET: Két szék lett, jelezve, hogy viselője két királyi trón ura (képek: Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 105 sk; Budge: Egyptian languange. 82; Budge: The Book of dead. London, 1956. Indexben, ,Ureret').

Kárpát - medence magyarságának párhuzamai: Fehérvár elnevezésű városaink (Székes, Nándor, Gyula) és Vörösvár elnevezés is van (Pilis). Ezirányban további kutatások szükségesek.

 Furcsa véletlen (véletlen?), az európai magyar királyi korona is két korona egybe forrasztásából keletkezett és az is mindig az egész ország területi és nemzeti egységének minden magyarok összetartozásának volt jelképe.

(Szent Koronáról már korábban készült írást e honlap elején visszakereshetik)

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-09-23.