Magyar rovásírás leletek 2

Kara tepe = Fekete - hegy

Hétország ma rokon népünk, Törökország területe

Itt magyarok éltek, és mivel korábban már bizonyítottuk, hogy őshazánk a Kárpát-medence, innen történt a magyar népek kirajzása a világ minden részére. A Kárpát - medence területéről a Hétország - birodalom megalakulásáig városállamláncolat létezett, melyeket az első királyok birodalommá egyesítettek. Itt nem kívánom sorolni a részletezéseket, a "hettita lap.hu" oldalon sok értékes tanulmány elérhető, olvasható. Ajánlom még a Magyarságtudományi Intézet ingyenesen olvasható könyveit is publikációit.

A nép megjelenését i.e. 3. évezredre teszik a török kutatók honlapjai.

Ezeket csak kiegészíteném, hogy a talált írás magyar rovásírás, a jeleik magyar rovásjelek, ebből logikusan következik, hogy magyar népek éltek, és magyar nyelven beszéltek e térségben.

Kara tepét a kutatók késő hettia erődnek nevezik, Kr.e 720-ban Salmanassar, vagy Kr. e 680-ban Asarhaddon idejében pusztították el az asszír hódítók.

A lakosság egy része nyugatra menekült, Európa felé, másik része dél felé, a magyar népek másik birodalma, Egyiptom fennhatósági területeire. Harmadik csoportjuk az indus-völgyi magyarokhoz, keleti irányba. (Egyiptom -Egypt=Égi-talaj melyet az arabok ma is musirnak,=magyarnak neveznek.) Természetesen mindezt akkor hisszük el, ha írásos bizonyítékokat tudunk bemutatni, és láthatjuk az ott tartózkodás leleteit. A későbbiekben e tájakkal is foglalkozunk, és bemutatom a bizonyítékokat.

Az előző lapra nem fért rá, ezért mutatom a közelebbi képet: Fekete falu lelete, jobbról balra olvassuk:

( Jobbról - balra beírtam a magyar szöveget, töredékes de jól érthatő magyarsággal írták, és legalább 3 ezer éves. A Kara tepe előző címénél, a teljes oszlop szövegéből való részlet, olvasatát ott láthatják, de a leleten a betűk élessége itt olvashatóbb. Bebizonyítottuk, hogy magyar-főniciai rovásírással írták.)

 További magyar leletek:

 Egy mai magyar népművészeti tányér darabjaihoz hasonlít, és 3000 éves magyar lelet, Hétországból:

Erre a domborműre más leletek összehasonlításakor visszatérek:

A fa törzse (az édenben) az élet fája, jó-ma ligatúrák az ágai, mint a Szent Koronán Jérus térdén a ruha, és a nagyszentmiklósi kincsen Árpád vezér haja, melyet korábban bemutattam, és visszakereshető ezen honlapon. 

A fa felett a kör: ÚR

Két oldalt a szárnyak: Ma, mivel kettő van belűlük többesszámot jelent. Magyarok.

A  jó - ma ligatúrából 7 db-ot következtetek a kép töredékessége alapján.

Összeolvasva a képírást mai nyelvújítás utáni magyarsággal:

Élet ura.

Magyarok ura, 7 magyarok népe.

Jó magyar föld hét ura.

Ezt a képírást elöttem még senki sem értelmezte és publikálta. " Kissurék rovásírás megfejtései" címmel szabadon felhasználható és bemutatható. 2011-aug-20.

A magyar hétországi leletek folytatása:

Egyiptomi hieroglifekhez hasonlító írás, egyenlőre nem tudom elolvasni. A két birodalom szomszédos volt, és háborúzott is egymással: magyar a magyarral. Erről később írok, kádesi csatának nevezik, magyarul is jól érthető: Kádas nevű településnél zajlott, és döntetlenre végződött.

Néhány kép a szabadtéri múzeum, Fekete erőd romjainál levő kiállításból származik:

Az uralkodónak ajándékokat hoznak...

...a király fogadja az alattvalóit. Haján a jó-ma ligatúra kacskaringós székely rovás jele, ő a jó-magyar föld ura. Az úr széken ül, úr+szék = ország a képírási jelentése. A kép alatti írást egyenlőre nem tudom olvasni, az egyiptomi hieroglif íráshoz hasonló szöveg.

A királyi testőrök, a képírás szabályai szerint fentről lefele olvasom:

A sapka rovás N, hajuk kampós ősi rovás P, fejük alakja ÚR, hansúlyos szemük Szem, orruk Orr, szakálluk régiesen Kapes.

Karjuk hangsúlyos helyzetben a lándzsát fogja, karjuk áll, és fegyverrel őriznek valakit.

Lábuk bika láb, farkuk bika farok, úgy mint az egyiptomi fáraók egyes ábrázolásainál. a bika egyiptomban is a király szimbóluma. A király testőrsége.

Összeolvasva: NaP ÚR, Szem+úr+képét fegyverrel őrzik a Karja+áll= királyt, aki a bika, a legnagyobb erő szimbóluma, és Isten helyettese a földön.

Itt a király szobra, az elöbbi olvasatot alátámasztja.

A középső jel: ember szobor talpazata amin áll ( ember alak, a bika szarvait jelképezi a kezével, de a két karja áll, azaz királynak is olvasom a kezéközépső jelet a lába alatt), A szobor kezében napkorong, Nap, homlokán és ruházatán az írásjeleket nem tudom jól láthatóra nagyítani. A két szélső állat ami a tappazaton áll oroszlán, régies nevén magaru, a magyarok ősi jelképe.

A szobor képe, összeolvasva a szavakat, fentről lefelé: sapkája N, fülénél a hajtincs P, feje Úr, szeme Szem, orra Orr, szakálla Kapes,Karja áll, kezében a Nap korongja, alatta az ember alak karjai állnak, és bika szarvat is mutatnak, jobb és bal oldalán két magaru.

Összeolvasva: Nap Úr, Szem+úr+képe+ez. Nap+kar+ áll= Napkirály, a Bika a legfőbb erő ura, magaruk= Magyarok Ura, királya.

azaz: Napúr, szemúr képe ez, napkirály a főúr, a magyarok ura, királya.

kép11 több képet nem enged

A hétországiaknak hajóik is voltak, tengeri ütközet után a vízben halottakat látok.

A hajó a vízen van, a vízben halak és ember alakok, a hal+ember összeolvasása: halott emberek, halál. Egyenlőre a képről ennyit tudunk megállapítani.

kép12 több képet nem enged

 Ez a képírásos dombormű is ír valamit:

Két kos, régiesen kus a fára támaszkodik, az édenben levő élet fáját jelképezi. A kos a kusok népi szimbóluma, róluk már írtam a nagyszentmiklósi kincseknél. E hettitának nevezett lakosság a kusok törzséhez tartozott és magyarok voltak, a Fekete településnévből fekete, sötétes bőrszín jellemezte őket.

Címerállatuk a kos volt, úgy mint a Kárpát-medence Magyarországában.

"Kissúrék rovás megfejtései" feltüntetésével az említett munkák szabadon bemutathatók. Én olvastam és közöltem először e részeket. 2011-aug-22.