Magyar rovásírás leletek 2

Szkíta korona az Isten szóval 1

A szkíták magyarok = szi ki ta = szi ge ti ek. (K=G) (Róluk az egyiptomi magyarok után írok.)

A szkíták használták a székely rovásírás hieroglifikus elődjét és az Isten szót írták vele.
Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona.

A látható szkíta korona legszembetűnőbb dísze egy virághoz hasonló, de olvasható jelkép.
Mag= M. Mag körüli nagyobb kör = aGY. Szirmok=R.

Aki ránézett M-aGY-aR-nak = MAGYARnak olvasta.

A szirmok alakja a hajlított sziromközép rovás N a kampós szirom, rovás P. 9-szer ismétlődik, többes számban értelmezem. Összeolvasva: Magyar népek.

Még egy olvasatát is látom, és értelmes: ( 3 kört látunk) Kör= Úr alakú jelben 9 szirmú virág, belül MAG alakú középpont.
Összeolvasva: Mag ÚR, a szirmok többes számú alakjával írva: Mag urak ura, összecsengés alapján: MAGYAROK URA.

Szemből nézve a cserkészliliom (lásd ott), ligatúráját írja = Egy az Isten.
A két elöl lévő minta, mint egy kos jobb és bal szarva. A Szent Koronán is van ilyen jel, a kínai Hun koronán ilyenen áll a madár, a nagyszentmiklósi kincsen Árpád fejedelem haja 7 ilyen jelet alkot, a Szent Koronán Jézus két térdén is ilyen JÓ-MA jel van.

(A Tudós Virtus internetes újságban Rovó rovata JÓ MA ligatúraként ismerteti, kiváló írás, ajánlom a tisztelt olvasóknak. A 2. részben ebből rövid összefoglalót állítottam össze.)

Összeolvasva: JÓ MAGYAR ÚR ISTEN
MAGYAR NÉPE URA.
Bizonyára sok mást is ír még a korona kb 1200 évvel a honfoglalás előtt, jól érthető magyar nyelven, hieroglif ligatúrákkal…

rovás lelet, Szkíta korona az Isten szóval 2

A szkíta korona "lilioma" ugyanis magyar hieroglifákból áll. Igaz ugyan, hogy a hasonló liliomszerű díszítések széles körben ismertek, azonban egyetlen írás sincs a székely rovásíráson kívül, amelyben a "liliomot" alkotó, írásjelek megtalálhatók lennének és értelmes olvasatot adnának. (Vö: a cserkészliliom bemutatását, amit korábban közöltem.)

A szkíta korona a székely "us" (ős), valamint az "nt/tn" (Ten) jelekből áll (ahol a Ten szójel maga is a "t" és az "n" összetétele). Az összetétel az Isten "ős Ten" olvasatot adja.
Központi eleme a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot ábrázolja; a kép növényre is emlékeztet, mert az Isten azonos volt az égig érő fával is; olvasata a székely "us" (ős) jel segítségével határozható meg.

Koronán látható (virághoz hasonló) napábrázolás tetején megjelenik a székely "us" (ős) jel pontos párhuzama is. Ez is rendes szokása a magyar hieroglifikus jelhasználatnak: a képszerűbb jelkép mellett esetenként egy olvashatóbb magyarázatot is találunk.
A székely \"us\" (ős) jel megfelelője a szkíta jelmontázsban; hasonló formájú a hettita hieroglif írás "isten" jele is; a magyar népi jelkincsben is szerepel ez a jel, például a veleméri égigérő fa csúcsán (azaz ott is hasonló helyzetben - a növényhez hasonló jelkép tetején - jelenik meg); a jel azt az isteni őst jelképezi, amelyiktől az ősvallás szerint a nemzetünk származik.
A szkíta jelmontázs Ten ligatúrája; az isten eredeti (az ős-jelző nélküli) nevét rögzíti; a székely rovásírás "nt/tn" jelének megfelelője.
A fenti jelpárhuzamok alapján a szkíta jelmontázs olvasata a magyar Isten szó.

Ez azonban önmagában nem lenne elegendő annak feltételezésére, hogy ide valóban az Isten szót írták - hiszen a jelet használhatták olyan népek is, akik az Isten szót nem ismerték. Azonban a szkíták nyelvéből fennmaradt kevés szó között (a Borüszthenész = "Bor isten" névben) szerepel az Isten szó - ezért az olvasatot a nyelvemlékek oldaláról is alá tudjuk támasztani. A szkíták nem csak a magyar jelkincset, hanem a magyar Isten szót is ismerték. (Vö. " Isten szavunk eredete "!)
A harmadik érvet az alkalmazás kínálja. Ugyanis egy uralkodói korona elsőrendű feladata, hogy a hatalmat képviselje. S ez akkortájt úgy történt, hogy a királyi családot és a királyi hatalmat isteni eredetűnek mutatta. Ezért szerepelt az isteni ős születésére emlékeztető jelmontázs a most tárgyalt szkíta koronán.
Minden tiszteletet meg kell adnunk a magyar hagyomány ama képviselőinek, akik a magyarokat a szittyák leszármazottjának (a szkítákat magyaroknak) tartották és tartják.

(A cikkhez felhasználtam a Tudós Virtus, Rovó - 2010.02.15-i írását, melyet átelemeztem és egyetértek vele. Tisztelettel ajánlom az olvasóknak, a koronát bemutatja Rovó úr még több képpel és magyarázattal szolgál.) 

2010 tavasz