Magyar rovásírás leletek 2

Onk (fogantyús kereszt) Él+eT jele:

Nem engedi a képek feltöltését, katt a képhez.

onk képe

Eredetileg az egyiptomi deltában letelepedett magyar népcsoportnak is madár volt a szimbóluma, de ez a letelepedés után háttérbe szorult és helyet adott olyan szimbólumoknak, amelyek a lakóterület Hon (HUN) szavát sugalmazták az Úrral kapcsolatban.

Ilyen szimbólum volt az ONK, ONOK (honok, honik, hunok): egy T alakú írásjel tetejére szerelt O figurával. Ezt a jelvényt az uralkodó kinyújtott karjával AKARA szokta tartani á így írta, hogy ő a Honok Ura, amiből lett a Hurik Ura és Hunok Ura cím, továbbá a Hongár, Hungár. Tutenkamén király sírjában is találtak egy ilyen jelvényt amely őt (H)ONK-KAROK- URÁnak írja.

Tutenkamén király sírjában is találtak egy ilyen jelvényt amely őt (H)ONK-KAROK- URÁnak írja.

hungarok ura kép

(Onk szimbólum, és két kar, karok tartják.kör jele úr, Összeolvasva: onk+karok+ura = Hungarok ura.

Mezopotámiában: a legrégibb királyokat OANNESnek: ~Honősnek~ hívták és úgy ábrázolták őket, amint egy téglalap alakú HON- táskát tartanak ugyancsak hosszúra nyújtott karjukkal.

AKARA: Honok Ura, Hunok Ura, Hungarok.

 Amikor Egyiptomban a magyar-hun testvériség kialakult és a két népnek közös királya lett, a király a magyar és hun jelvényt egyidejűleg viselte: fején hordta a tollat, karjával az ONK jelvényt tartotta, jelezve, hogy ő egy személyben a Magyarok és Hunok ura.

Ilyen kettős jelvényt a hieroglifikus jelek között is találunk (Budge Wallis:Egyptyan Language. Easy lessons in Egyptian hieroglyphics With sign list. London, 1958. 54.old No. 55). A két felségjelvény egybeolvadására, mint a hun-magyar testvériség szimbólumára a szakirodalomban eddig kevés figyelmet fordítottak.

II. Ramszesz (=Ra+mása, Úr+mása, tehát Isten helyettese a földön.) Templomában érdekes hieroglifákat mutatnak be Onk -nak nevezett jelekkel. (Kattintson az aláhúzottra, másik honlapra lép.)

Imhotep az ókori egyiptomi birodalom kiemelkedő tudással rendelkező nemes embere, aki a Kr.e. 2630-2611-ig uralkodó, III. dinasztiabeli Dzsószer (Netjerikhet) fáraónak, Egyiptom királyának volt a kancellárja és vezető tanácsosa, Héliopolisz főpapja, ezen kívül orvos, főépítész, a legfőbb ács, szobrász, költő és filozófus. Nevéhez fűződik az egyiptomi építészet első remekműve, a szakkarai lépcsős piramis tervezése és megépítése...piramisba sohasem temettek embert. (Katt az aláhúzotra.)

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-09-23.