Magyar rovásírás leletek 2

3. sz. egyiptomi magyar nyelvemlék.

Kedves olvasók, a honlap nem engedi a képek további feltöltését, a címre kattintva Magyar rovásírás leletek 3 honlapon folytatjuk, képekkel. A cikkek szövegei itt is elérhetők maradnak. Köszönöm.

 A IV. dinasztia idejéből, Kr. e. 2600 tájáról ered ez a magyar nyelvemlék, amely mészkőből faragott két szobron szerepel. Mind a két szobor székén ülő egyént, férfit illetve nőt ábrázol, székük (trónjuk) támláján felirattal. A férfi emléke 120 cm magas, a nőé 118 cm, mindkettőt a Kairói Múzeumban őrzik (képe alább látható Rahotep herceg a lexikonban, katt az aláhúzottra).

1kép

Bennünket a trónuson levő felirat megfejtése érdekel.

Rahotep és Nofret szobra:

Ezek a rendkívüli szobrok kiváló állapotban vannak. A masztaba, (=királysír) ahol találták a modern kor egyik felfedezése. Úgy megőrződtek a színek, mintha frissen festették volna. A legkiemelkedőbb tulajdonsága a szobroknak, hogy mindkettőnek a szeme életszerű berakott kristályból van, amely megdöbbentette az egyiptomi munkásokat, akik először nyitották meg a sírt, és a két világító szempár figyelte őket.  A fáklya fényénél a szemek élve néztek a sötétben, a munkások megijedtek és kimenekültek.

Rahotepet, rövid, fekete hajával ábrázolják. Ő sportos testalkatú, nyírt fekete bajusza van, rövid fehér szoknyát visel, és a nyaka körül nyakláncon szív amulett van. Egyik karját vízszintesen tartja a mellkasán. (Mai magyar arcot látok, vidékies bajuszos embert, és 4600 évvel ezelőtt élt.)

Nézzük Rahotep nevét, mai magyar logika szerint, és ne foglalkozzunk a görögös olvasással:

2kép

Bárhogy is hangzósítom, magyar szavak jönnek ki. Értelmük azonos.

Sznofru fáraó fia volt, Ré héliopoliszi főpapja. Felesége, Nofret nem volt királyi származású, egyetlen ismert címe a nemes hölgyeknek adományozott „királyi ékszer”. Rahotep sírjában hat gyermeküket is ábrázolják. Három fiuk volt: Dzsedi, Noferkau és Itu, valamint három lányuk, Mereret, Nedzsemib és Szethtet.

Zahi Hawass egyiptomi kutató szerint apja Sneferu vagy Huni fáraó volt. A Férj R-h-t-p Ra papja.

A feleség Nefermaat N-f-r-t vagy Ranefer.

(Érdekes, hogy Zahi Hawass úr neve is magyar név: Havas. –szerk.-)

Olvassuk a szobor képírását, amint a nagyszentmiklósi magyar kincseknél is.

3kép rahotep

A férfi két kezét ökölbe szorítva MA tartja,

feltünő helyzetben vannak karjai KARok s mozdulata

 a fejjel = UR együtt így írja személyazonosságát:

 "Magyarok- ura" tehát egy király, herceg, vagy főpap emlékével állunk szemben. Trónusának támláján jobbról balra haladó sorrendben hat oszlopba írt üzenet van. Az első háromban - ő beszél; a másik háromban a papok.

Megismétlem a hieroglifákat, mert csak akkor fogadjuk el magyar írásnak, ha minden magyarul jól érthető, és nem hagyunk ki, nem teszünk hozzá írásjeleket. (Úgy, mint a rovásírásnál bizonyítottam.)

4kép

5kép

Jobbról balra, fentről lefele olvassuk össze az első három sort:

1, Si-Ra-Ma-T KAT-oN-AK őR-SIKH Ké-S-AKa

2, As-UR-aK uRA Se-Bes eN-Nekh

3, T - eSTAN Szó-Na-KHA T=Za Fa-R -aT KHA-TOBE Té-Pi.

6kép

Jobbról balra most a folytatása:

4, iR-áN-Ba Ti-sz=Z Tö-R-s=ZS Fő-Ur Ma-URa

5,Ma-aR URA-at UR AKHA-To-M Be-Ne-UR

6, T-(e=)istan  Szó-No-Kó-t (F=)Va-Ra-D éKHATABA Té-Ba

Most összevetésképp Baráth T. úr megfejtését ismertetem:

1. SIRA-Ma-T KET UN-AG UR-SIKH Ké-S-AQa;
2. AS UR-AG URA. Se Be-S, eN-NEKH
3. T-ESTAN SZó-Na-KHA Ta-Fa-R-AT KHATABA Té-Pi.
4. Er-áN-Ba TI-SZ TI-RS FA-RA;
5. TI-R-Sa A MASA(r) AKHA-To-M-BENER;
6. T-ESTAN SZó-No-Ko-T, Fa-AR-A éKHATABA Té-Ba.

Az elég jól olvasható szöveg mai helyesírásunkkal így ismételhető meg:

 Síromat katonák őrzik késekkel. Az őrök ura Sebes, ennek tüstént szólnak, a zavarót kettőbe tépi. Iránban tíz törzs főura, törzse a magyar Egyiptomban úr. Tisztán szónokolt, vára Égitában (Egyiptomban) Théba.

 (Folytatás a 4. pontban a feleség felirata.)

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

 2011-szept.-1.