181,Magyar testvériség a Nílus mentén
8, MAGYAR-HUN TESTVÉRÜLÉS A NÍLUS VÖLGYBEN 1
A nem-magyar történetírók is abban összegezik az egyiptomi történet megnyitó szakaszát, hogy "ott a történeti idők hajnalán egymással vetélkedő két királyság alakult ki, északon az egyik" délen a másik, de mindkettőben ugyanabból a fajtából eredő királyi család és előkelőség kormányzott, akiket a hagyomány egyformán a Hórusz követőinek tartott."
Az eredeti szöveg így hangzik: Be as it may, we find that at the dawn of the historic period Egypt was devided into the two rival kingdoms of the North and the South, both ruled by a royal house and aristocracy of the same race and both known traditionally as the ,Followers of Horus', the demigods of Manetho's history.
Ha a görögös Hórusz szó helyére az eredeti hieroglifák angolok által készített
KHERU átírását illesztjük és annak kiejtését magyar grafikával írjuk le: ~király~, azt is világosan látjuk, hogy a két nép nemcsak azonos fajtájú, hanem azonos nyelvű is volt. Ezt a körülményt egyébként az okmányok folytonos idézgetésével már korábban is megállapítottuk, de célszerű több alkalommal is hangoztatni.
A hunok, akik északról hatoltak be a cső alakú hosszú folyó völgyébe, annak a Deltától Théba környékéig terjedő szakaszát vonták ellenőrzésük alá.
A Delta neve Bothon volt, nyilván Árpád hona, az alatta Thébáig nyúló részé Esthon, s az északi király címe ennek megfelelően - Bothon és Esthon ura-.
A magyarok délről indulva, a Fehér Nílus völgyében terjeszkedtek észak felé s amidőn fajtestvéreik szomszédságba érkeztek, a Thébáig terjedő alsó szakasz urai voltak s királyaik a - Hét úr- és - Nagy úr~ címet viselték.
Mind a két királyi ház, a hun és a magyar, egyformán céljának tekintette az egész Nílus-völgy feletti uralom megszerzését. E cél megvalósítására az újabb kutatások szerint előbb az északiak tettek kísérletet.
Próbálkozásuk azonban nem járt a várt eredménnyel, ellenben felidézte a déliek haragját, akik hatalmas bosszúálló hadjáratot szerveztek és annak keretében északot lerohanták. Így a déli magyarok lettek a két egyiptomi ősi királyság egyesítői, a világtörténeti jelentőségű mű megalkotói.
Az egyesítés Kr. e. 3400-3200 táján zajlott le. Régebben e dátumot ezer évvel korábbi időre helyezték, de a feltételezést az újabban végzett radiokarbon mérések nem igazolták. A ma elfogadott keltezés hitelesnek látszik és egyezik a déliek általános északra vonulási idejével.
Az egyesítés idején Észak-Egyiptom királya az Árpádok családjából származó Ősúr (Osiris) vagy Hun Úrős (Onuris) volt, Dél-Egyiptomé pedig Ménes, a Mén vagy Mén Ős.
Az irodalomban még nincs tisztázva, hogy tulajdonképpen ki egyesítette a két Egyiptomot: Ménes, Narmer vagy Hor-Aha. Többen úgy vélik, hogy e nevek ugyanazt a királyt jelölik meg, csupán más és más minőségét hangsúlyozzák. A vita a mi munkánk szempontjából nem lényeges.
2011-11-30
Következő lapon folytatom...
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)
Az eoldal.hu megszűnésekor átmentve: 2023.03.17.
Saját fordításomban hieroglif magyarról, mai magyar betűinkre több mint száz magyar nyelvű bizonyítékot olvashatnak az aláhúzottra kattintva másik honlapon.
Egyiptomi magyar nyelvemlékek:
2011-10-23
Milyen ősi nép vagyunk, tekintsék meg a kutató előadását, színes képekkel:
