146,A heti pihenőnap magyar találmány
A szombat, a 7. nap mint pihenőnap a magyar elme találmánya!
Természetesen: az Úr napját szenteld meg!-áll a 10 parancsban is.
A mindennapi munkában a papok az isten nevében időnkint szünetet rendeltek el. Az ilyen napok közül hetente egy kizárólag pihenésre szolgált, a többi szünnapon időszaki ünnepeket vagy különös eseményeket kellett megünnepelni. Ez utóbbiak rendszerint nagy evés-ivással és szokás szerint az egyetlen nagy keleti szórakozással végződtek.
A pihenőnap szombat volt; ezen a napon tilos volt bárminemű munkát végezni. Úgy magyarázták, aki e tilalmat megszegi, az munkája közben isten büntetéseképpen megsebesül. A közhit szerint a szombati szünnap a szerencsétlenség elkerülésére volt elrendelve és nevében ez a gondolat tükröződik. SABATTU (Davies A. Powell: Ten Commandments. New York, 1956. 109.old.) ugyanis elemei szerint Sa-Ba-Tu-Tu, világosan Sebet ütő. Mivel ez magyar kifejezés, azt kell mondanunk, hogy a heti pihenőnappal az emberiséget a magyar géniusz ajándékozta meg.
Az általános ünnepek az évszakok kezdetéhez és a mezőgazdasági munkák fordulópontjaihoz kapcsolódtak. A legfontosabb ünnep december 25-e volt, akkor ünnepelték az isten (Nap) születését. Ezen a napon ugyanis az égitest elérkezett a téli napfordulóhoz és újra emelkedni kezdett a látóhatáron, ahogy mondták, újra született, és vele egy időben a természet is új életre kelt.
Nagy ünnep volt a tavasz ünnepe, az aratás ünnepe és az őszi betakarítás kezdete. Munkaszünettel járt a helyi vagy országos nagyságok temetése. Ez alkalommal Osiris testének vázát, a TESH- TESHt felöltöztették és ez volt a szertartás főmozzanata (Budge: The Book of the Dead. London, 1956.. 42, 452.old.). Ritkán ismétlődő ünnepség volt a király szent házassága, melynek során a királyt megfiatalították, életében istenné nyilvánították.
Különleges ünnep volt a király koronázása, mely alkalommal a király rituális futást végzett. Teljes díszbe öltözve felhágott egy dombra, hogy lássa őt és elismerje isteni ura, a Nap. Néha az országot jelképező mező szélén kellett a királynak koronázása alkalmával kétszer körbefutnia, egyszer, mint Dél- Egyiptom ura, másodszor, mint Észak-Egyiptom ura (Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 108 sk).
Ilyenkor a világ négy tája felé egy-egy nyilat röpített ki fegyveréből, így jelezve, hogy országát bármely világtáj felől jövő ellenséggel szemben megvédi (Emery Walter: Archaic Egypt. Edinburgh, 1961. 108.old.; ; Montet Pierre: La vie quotidenne en egypt…Paris, 1946. 282).
Az európai magyar királyoknak is volt rituális futásuk, koronázásuk alkalmával. Teljes díszben ők is fellovagoltak a koronázó dombra, bemutatkoztak a Magyarok Istenének, ott a világ négy tája felé egy-egy kardvágást tettek.
Minden ünnepen kitűnő ételeket és italokat fogyasztottak. Jó bepillantást nyújt az ilyen ünnepek egyik szakaszába az alábbi szöveg, amit hieroglifákból olvasunk (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk): Dicsérjünk! Ra napjára kelj fel te holt habfő. Ma két tábor: Setéthon, Bothon együtt akar sátorozni. És két tábor botosa szót tett, fontosat. Urak! Ra napjára, értettem máma, jól süssetek. Tettem már hurkát, nagy óriásat. Istennek ma imát mondjatok, már ne dolgozzatok! (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk).
A hieroglifák hangzós átírása így szótagolandó:
1. T-A-SUR-AN(k)I R-A NAP-A-RA KeFe Te HOT-T aB-Fe. Ma
Dicsérjünk! Ra napjára kelj fel te holt habfő. Ma
2. KET Ta-POR: SE-TeT ON-T, Po-T-H-AN U-A-T A-K-AR SAT-
két tábor: Setéthon, Bothon együtt akar sát-
3. -IR-UZ-NI. ES KET(?) Ta-POR Po-ToSU
(sát)orozni. És két tábor botosa
4. SZIT-TET, F-A-Nto- SSAT. ARAKI RA NAP_ A-RA, ER-
szót tett, fontosat. Urak! Ra napjára, ér
5. Te- TEM M- AR HURU- KAT NAT ÚR- U- AS- AT.
(ér)tettem máma, jól süssetek. Tettem már hurkát, nagy óriásat.
6. ISTEN- Ne- K Ma IM-M-A-T MAT-SaT-oK MAR Ne Tu- Ka SAT- T- oK
Istennek ma imát mondjatok, már ne dolgozzatok! (Budge: Egyptian languange London, 1958. 215 sk).
Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.) Aki nem hiszi, járjon és tanuljon utána.
2011-09-29.
