Magyar rovásírás leletek 2

1 Ramszesz = Szudán (Sütő+hon) ura, ÚR+mén,  a Feketék ura

1 Ramszeszről a lexikonban (Katt az aláhúzottra.)

 A rendelkezésünkre álló példák közül ezúttal csak egyet idézünk, I. Ramás király uralkodói címét. Ez a király trónra lépését (Kr. e, kb. 1304) megelőzőleg az akkor már meghódított Núbia kormányzója volt s trónnevei közt utóbb is viselte a 'feketék ura' címet. Vonatkozó dupla kartusát = keretesét:

 

 így olvassuk: RA-MÁ-SA SZUDAN URA;( Dr. Baráth Tibor szerint.)

  Olvasatom szerint: Úr+mása, sütő-hon magyar ura.

 A másik titulusa:

 RA-MÉNE PEKH-T.ék URA:
  Együtt olvasva:  'Ramás Szudán ura, Ramén (a) Feketék ura'.(Dr. B.T. úr szerint.)

Olvasatom szerint: Úr-méne, az állat párduc lehet, mert az fekete a két t-vel többes számban olvassuk, az úr keretben van:

Úr-méne feketék-ura. A két olvasat magyar értelme szerint azonos.

 A kartusban= keretesben előforduló írásjeleket megelőző leleteknél már megmagyaráztuk.

A négyzet az öt vonallal a MÉN jele. A most felbukkanó leopárdfejet, a fekete emberek szimbolikus állatát most látjuk először.
De ez is jól ismert és nyilvántartott jel: a PEKH, PEKHTY hangcsoport hordozója.

Az írásjelek közt szereplő két T itt a többes számot jelzi, olvasása, tehát 'T.ék'. A szókezdő régi P viszont lágyulás után (P/F) hangzik ma F-nek, ezért mondunk Pekete helyett Feketét.

 A név és cím tehát ezúttal is pontosan, szabályosan és hibátlanul olvasható magyarul. Ramás király kartusát a nem-magyar tudósok is olvassák, de a név jelentését nem tudják megállapítani.

 A 'Feketék ura' címet ők Pekh-T-eT-Ra alakban adják, vagyis ott akadnak el, ahol többes számot kellene alkalmazni (T+TT.ék) és ahol a magyar hangtörténet egyik alapvető jelenségét (P/F) is ismerni kellene. Eredményük azonban így is hasznos, mert segíti meggyőzni az olvasót a magyar átírás hiteles voltáról.

2012-január-10.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

1 Ramszesz uralkodói nevei szerintem mások, mint a lexikonokban, és csak mi magyarok tudjuk magyarul összeolvasni a magyar

Olvassuk a hieroglifáit: 

I Ramszesz uralkodói nevei szerintem mások, mint a lexikonokban,
és csak mi magyarok tudjuk magyarul összeolvasni a magyar nyelven írt hieroglifákat, az ókor leghatalmasabb magyar országának, Égi-ta(laj)-nak mai néven Egyiptomnak a leleteit.

 1, Nem tudom kiolvasni, hogy Ré ereje örök, a hangzósítás ami a képen látható jó, csak magyar hangrendbe kell állítanunk: Úr jelet -nem olvassa. Men=mén. Peh= pekete=Fekete a párduc, a fekete kusok szimbóluma, amiről előző oldalakon már írtam. Ti szótagnál, nem veszi figyelembe, hogy kettő van belőle, a többesszámnak és -ték-nek olvassuk. Ré utolsó szótag, magyarul Úr, ura keretben van a titulus.

Összeolvasva: Úr Méne, Feketék Ura.

2, Két olvasat is van:

Ra-mása, Sütő-hon (ez Szudán) magyar ura.

Úr-mása, Est-hon (nyugati hon) magyarok ura.

Mindkettő olvasat igaz, az előzőekben bemutattam Szudán Sütő-hon nevét, és a keletre fekvő magyar államokat, Hétországot (=hettiták), Mezőföldet(=sumérok, szemurak), ezektől a magyar népek Amerikája, nyugatra van. Én nem tudtam kiolvasni a Ré gyermeke nevet.

 3, Magyar úr, ( ő a magyarok fő bikája) Bikád, Bothon Esthon vizeinek, útjainak seregeinek ura.

Bothonnak Észak-Egyiptomot, (Hon várostól a Delta-vidék), Esthonnak Dél-Egyiptomot nevezték ( Théba = Tubi és Hon = Hun város közötti terülelet. Szimbolikus jogaraik: a pásztorbot és az ostor, mindkettő a fáraók (= főurak) gyakori ábrázolásmódja.

 4, Újabb bizonyíték, hogy 1 Istenben hittek. A Madár és a kobra ül a tányéron: Összeolvasva: Magyar népeknek

A ház + -zat-zet egyenese + adó helyretű kéz: Hazát adó

Innen egyértelmű az összeolvasás: Magyar Istent Egyet Imád (az) Út-úr a nagyúr.

Mai megfogalmazásunkkal: Magyar népeknek hazát adó egyetlen Magyar Istent imád az Út-úr, a Nagyúr.

Már írtam, hogy út-úr, utazó úrnak nevezték Isten képét a Napot, de nem nevezték Istennek.

  I Ramszesz magyar király volt. Aki nem hiszi, olvassa tovább...

5, Magyar-színe, Mén-i-ta a Ma-khar-ágak ura.

Mai olvasattal: Magyar-színe, Mén-ország, a magyar ágak ura.

Már korábban a feliratokból kiolvastuk hogy Isten neve Magyar volt, később a főurak, majd a nép elnevezése is magyar lett. Mén-i-ta = Mén-ország = rokona a mai Mennyország szavunknak. Igen, a Mennyek országa, Ménnek országa szó magyar eredetű, és Jézus is itt tanult miután családja Heródes betlehemi gyermekgyilkossága elől Egyiptomba menekült. Itt éltek, míg Szent Józsefnek (=Jó+szép) egy angyal(=hon+gal, országnagy) nem jelezte, a gonosz Heródes meghalt, de Gallileában a magyar vidékre Nasaret-be (=Nagy+sárrét) költöztek. Vajon Jézus és családja milyen nyelven beszélt? Vannak akik azt tanítják: Magyar nyelven. Mások arám nyelvet mondanak, ami a rovás szabályai szerint visszafele  R M ma-ar nyelv. Kutassák a tudósok, mi olvassunk tovább...

6, Korábban írtam, az ország, kő elnevezéssel is bírt. A Ka-csa szótagot úgy látom itt ki sem olvasták. Próbájuk ki melyiket érjük magyar nyelven.

Kő+úr = Ország ura

Ra+má+sa= Ramás = Úr+má+sa= ( Isten helyettese az országban).

Esthon és Sütő-hon is kiolvasható, de a mondat értelme Est, azaz Nyugati hon, haza, madár= Magyar urát jelenti.

Mai olvasattal: Országunk Ura, Isten Helyettese, Nyugati Hazánk Magyar Ura.

Már tudjuk: 1 Ramszesz Magyar király volt.

Nézzük tovább, más fáraóknál is magyaraul írtak és beszéltek, vagy más nyelven?

2012-január 16. Ezeket az értelmezéseket előttem még nem publikálta senki.

 A honlap tartalma szabadon bemutatható "Kissurek rovásírás és hieroglifa olvasatai" megjegyzéssel. 2023.04.17.