78,Moábi magyar főniciai nyelvemlék 1 (Mese-kő?)
Mese-kő, Főniciai írással magyar nyelvemlék felirat.
Kerakban 1958-ban talált bazaltkő szövegét Mesa-feliratnak nevezték el. Párizsban a Louvre múzeumban őrzik. Nyelvét a héberrel rokonnak ismerték fel a kutatók. Mai neve Al Karak, itt van a keresztes háborúk idejéből származó egyik legnagyobb vár, amelyet a Szentföldön építettek.
Ez a szöveg Mesa (moabi királyról elnevezett emlékoszlopon) szerepel, amit jelenleg a párizsi Louvreban őriznek. Az oszlopot körülbelül Kr. e. 835-ben készítették és jobbról balra haladó 34 sorban írást véstek rá. A moabinak mondott királyságról csak annyit tudnak, hogy Beor fia Béla alapította az időszámításunkat megelőző 13. században. Az állam a Holt-tenger déli sarka és a Vörös-tenger északi öble között terült el, meglehetősen kényes stratégiai helyzetben: nemzetközi útvonalak metszőpontján, minden természetes védelem nélkül.
Azt írja Dr. Baráth Tibor: „Nem akadtunk nyomára, hogy bárki is elolvasta volna ezt a roppant nehéz szöveget és eredményét közzé is tette volna. Tartalmáról mégis az a vélemény terjedt el, hogy abban a moabi király eldicsekszik Izrael felett aratott győzelmével (ezt írja néhány internetes oldal is). A véleményt nyilván az asszíriai uralkodók szokása alapján alkották, akik győzelmükről dicsekvő feliratokat hagytak hátra, meg abból az egy szóból (ISRAEL), ami az ötödik sor kezdetén könnyen olvasható. Ez a nézet azonban sehogy sem illik bele az egykorú eseményekbe, mert éppen a fordítottja történt: Izrael pusztította el a kis moabi államot.” (Mózes idejében. De ismét talpra állt, Mesa uralkodásakor a Biblia is említi, erre az időre teszik a lelet származását.)
A Bibliában is benne van:
Számok 21,1: a kánaáni Arad királyának legyőzése, és az egész város kiirtása.
Számok 21,21: A Jordánon túli vidék meghódítása: amoriták királya Szichon legyőzése Hesbon városnál. Básán királya, Og legyőzése Edreinél, a Biblia írja, senki sem maradt, aki élve maradt vagy megmenekült volna.
Számok 22, 1-től: Moáb király Cippor fia Balak, meghívja Beor fiát Bálámot, hogy átkozza el az ellenséget. Az Úr angyala (asszúr országnagya?) út közben megparancsolja Bálámnak, hogy Izraelt áldja meg…Számok 25,1-től: A nép kikezdett Moáb lányaival. Ezek meghívták a népet isteneiknek bemutatott áldozatokra, s a nép részt vett az áldozati lakomákon, és leborult isteneik elött.
A Peor–beli Baál-peorban tisztel Baál, melynek tisztelete – a Biblia magyarázói szerint- paráznasággal történt, a másik nép részére hitehagyást jelentett…Az Úrnak (asszúrnak? Asszíria már nagyhatalom) fölgerjedt haragja…Mózes megparancsolta izrael bíráinak: Mindegyitek ölje meg emberei közül azokat, akik a Peor-beli Baálnak szolgáltak!” /Barátságos fogadtatásra népirtás?/
Számok 31,1 Így szólt az Úr Mózeshez: Támadjátok meg a midianitákat, és győzzétek le őket! - Háború Midián ellen…minden férfit megöltek…Midián öt királyát Evit= Evőt, Rekemet= Rákomat, Curt= Kürt, Hurt=? Rebát=Rábát és a jóst, Beor= Bőr fia Bálámot is kardélre hányták…Számok 31,13-24.elhurcolták asszonyaikat, gyermekeiket… (Mózes parancsára megölték a fiúgyermekeket, a várandós asszonyokat, de a fiatal lányokat, akik még nem voltak férfival, életben hagyták maguknak.)
A legyőzött népek körében a Biblia leírásai szerint népirtást végeztek?
Moáb még fennáll, adófizetője Izraelnek. 2 Kir 3-27, Mesa megtagadja az adót, veresége ellenére független maradt. Később asszír uralom alá kerültek, asszír feliratok említik Szalamanu= Salamon, Kamuszunadbi= Kamasz-hun-beli, Muszuri=Maszari, =magyari, Kamasalti=Kamasz-alti (Kamos isten helyettese) királyt. A perzsa hódításkor arab népcsoportok vegyültek közéjük, majd beolvadtak a nababateusok= napotthoniak magyar országába. Kr. u. 105-től területe római provincia lett Arábia néven. Fő istenük Kamos= Kamasz, Kanos volt, és Baal-peort (Bál-pört ahol bálokat, mulatságot tartottak isten tiszteletére, és pörlekedtek vele, imádkoztak?) említi a Biblia és Astárt (Esztert? az esthajnal csillagot?) istenükként.
Baráth Tibor írja: Figyelmünket a szövegre az államalapító király magyar neve, Bőr fia Béla hívta fel, valamint az a körülmény, hogy az írás első vizsgálói a jeleket hun-szkíta írásjelekhez közelállónak vélték. Mindegyik sor jobbról bal felé halad. Az első négy sort és az ötödik sor elejét kiböngésztük és végignéztük a hátralévő részt is, amennyire tudtuk. Úgy találtuk, nincs abban szó a moábi király katonai győzelméről, ellenben szó van több olyan szenzációs eseményről, amit a régi keleti hírmondók borozgatás közben széltében-hosszában mesélgettek. A közölt sorok, ha nem is mindig egészen tökéletes olvasásban, de mégis ízelítőt adnak a feljegyzések természetéről és a szöveg magyar voltát igazolják.
Az írásjeleket szavakba tagolva megismételtük és azokat hangzósan így írjuk át:
A Mese-kő sorai:
1. A-NY-iT Me-S-EL eB-eN, Ki Má (r) So-Se La-aT; eM-Lé-Ke M-A eB-E-D.
2. Jó Bo.R-Ná(1) J-I A Ba-J eM-Lé-Ke. ELE-áL, M-Á(r) Be-SZ-éL: Ne-SZ-To.R, aV-A-No-K eM Lé-Ke;
3. T.Ro-J-A Zá-Ra. A Ba-J-I-Vó A-ELE-S E(m)-Be.R-eM-eT Z-A-Ta: áL Ki Mo-S(t) Bi.R-oQ-Ra aZ-E-IB-eM-EL;
4. éS Ő Ki-Jő, E-S ELE-Ne Jő, Me-Ké-Li E-S Le-Ke-Ne V-ET-I E-R-A-N-I eB-eK ELE. Sa-Ná-Ja aJ-EL-eS-D;
5. Jó eM-Lé-K J-S-R-A-L Vá-Jó Ne-Vű... ( az J-S-R-A-L jeleket gondolhatták izrael névnek? A szöveg értelmében a rovás szabályai szerint: Jó-S-aR-A-éL= jós ara él. Volt a trójai háborúban egy jósnő, Kasszandra, aki előre megmondta az igazat, de sosem hittek neki.)
Katt a folytatáshoz:
