30,A nagyszentmiklósi kincsek 5. Arany tálca olvasatának rövid összegzése
A nagyszentmiklósi kincsek 5. Arany tálca olvasatának rövid összegzése
Nagyszentmiklós arany tálca képe, összefoglalás:
Mintha az uralkodócsalád történetét látnánk aranyba írva a nagyszentmiklósi kincseken.
Összegezve jobbról balra a tálca állat-indás ábrázolásának mai nyelvezettel való olvasata:
Jobb sarok indái: „Nevess a nép(ed)re..”
Jobb oldali madár : „Isten úton jön 3 nap (múlva).”
Jobb oldali róka: „Vak úr rókának sütnek .. V T T neve: G főnök Ős (úr).”
„Hun főúron van róva Isten.”
A szentségtartó cserkészliliommal:
„Egy az Isten az él-úr (fő-úr) az urak ura.”
Bal oldali sakál vagy kutya:
„Egy úr van. Sietve mentek, hogy naplementére négyen gyalog oda érjenek az Úr Istenhez.”
Bal oldali madár (magyar): „Élet ős urának, Úr nyájának magva f,….(jó kinézetű)
Istenünknek Urunk a nép aranyát neki tette.” (oda vitte vagy tette)
Bal oldali indás díszítés: „Őseink vére egy”
(A tálcán lévő állatképek írásjelekből épülnek fel, ezeket én olvastam el és ismertettem először.)
A Duna, Tisza vidékén élő hun urak nem nagy ázsiaiak, hanem úrhoni, (iráni) eredetűek magukat állatképekkel jelképezték.
Így: Oktár : A KuTya úR.
Rúga : RóKa
Atilla: ATya Ló
A visszatérő hunok akiket avaroknak nevezünk a vár-iak vagy más forrásokból AB – ARI nak nevezettek HAB urak vagy EB urak elnévezésűek lehettek.
Ezzel megértjük miért írták az európaiak akik nem tudtak magyarul hogy a hunok állatok és hogy Atilla kutyától származott. Egyszerűen lefordították nekik az állatneveket, mert nem tudtak vele mit kezdeni.
A Bécsben lévő aranykincsek magyar szöveggel vannak feliratozva, magyar nyelven jól olvashatók. 2011. jan. 28. Mivel közkincs, a publikációm szabadon terjeszthető, "Kisssúrék rovás lelet olvasatai" megjelöléssel.
